Somlói Borrend

Somlói Borrend bemutatkozása

• Borrend neve: Somlói Borrend (Somlói Borrend Egyesület)

• Székhely: Somlószőlős

• Alapítás ideje: 1992. november 1.

• Nagymester: Unger Tamás, elnök-nagymester

• Nagytanács: Illés Nándor, kancellár

Tornai Tamás, mester

Polgárdi Sándor, ceremóniamester

Fehérvári Károly örökös tiszteletbeli nagymester

• Zászlós bor: Várkapitány Pincészet - Nagy-Somlói Juhfark 2013

• Telefon: +36 30 866 38 27

• E-mail: somloiborrend@gmail.com

• Honlap: www.somloiborrend.hu

A borrend alapítói nagy-somlói borászok, borkedvelők, a Somló közvetlen környezetében található kistelepülések, akik a Nagysomló értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében létrehozott Somlóhegy Alapítvány keretében 1992 novemberében alakították meg a Somlói Borrendet Magyarország legkisebb történelmi borvidékén.

A borrend nagymesteri tisztségét 1992 és 2012 között Fehérvári Károly nagy-somlói borász töltötte be. Vezetése alatt a borrend kiterjedt karitatív tevékenységet végzett a Somlón és a környező településeken, kiépítette kapcsolatrendszerét a magyarországi borrendekkel és közreműködött a borvidék fejlesztésében.

A borrend céljai alapszabálya alapján:

- A Somló (Nagysomló) szőlő és borkultúrájának teljesebb megismertetése.

- Az itt termelt bor minősége, értéke híre feletti őrködés.

- A kulturált borfogyasztás lehetőségének fejlesztése.

- A somlói bor egészséges, serkentő, gyógyító hatásairól szóló ismeretek terjesztése.

- A borfogyasztás szerepének megismertetése a gasztronómiában.

- A minőségi szőlő és bortermeléssel kapcsolatos fajta, eredet és hírvédelem támogatása.

- A zászlós bor minőségének rendszeres figyelemmel kísérése.

- A somlói bor idegenforgalmi lehetőségeinek kibővítése Pápa város területén és a pápai járásban.

- Együttműködés és kapcsolattartás más borrendekkel és a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségével.

- A fent megjelölt célokkal kapcsolatosan a város önkormányzata és más egyesületek által szervezett rendezvényeken való aktív részvétel, valamint önálló programokszervezése és rendezése.b

A borrend e célok megvalósítása érdekében rendszeres résztvevője a társborrendek rendezvényeinek, valamint a Pápai Csülök-, Cicege- és Borfesztiválnak, de fontos szervező szerepet vállal a rendszeresen megrendezendő somlói bormustrák megvalósításában is.

A több mint 150 rendes és tiszteletbeli tagot számláló borrend 2014 tavaszától egyesületként működik.

A borrend avatási ceremóniája során a tagjelöltnek képesnek kell lenni:

- hébérrel kétféle bormintát vételezni, pohárba tölteni és megfelelő módon kínálni

- a vételezett minták közül felismerni a borrend zászlós borát

- olyan ismert történelmi személységeket megnevezni, akik somlói bort fogyasztottak és fiúgyermekük született.

A borrend szigillumabronzszínű érem, amelynek külső sávjában a Somló szőlőlevéllel díszített körvonala és a „ConfrerieVinumSomloiense” felirat, az érem belső felén a „Somlói Borrend” felirat és az avatás évszáma olvasható.

A borrend zászlójánakelső felénkék alapon arany színben a Somló körvonala, alatta a „Somlói Borrend” felirat, másik felén kék alapon arany színben a Somló körvonala felett a „ConfrerieVinumSomloiense” felirat látható.

Somló, ez a varázslatos vulkánikus hegy a „nászéjszakák borával” mindenki előtt ismert, aki egy kicsit is foglalkozott a borkultúrával. A legkisebb borvidék az országban, de kitűnő adottságainak

Somlói Borvidék Bemutatása

A borvidéken a filoxéravész előtt mintegy 25-30 fajtát termesztettek. (furmint, juhfark, hárslevelű, sárfehér, budai zöld stb.). A XIX. század második felében jelentek meg más fajták is, mint az olaszrizling, rajnai rizling, szürkebarát, zöldszilváni stb. Jelenleg minkét körzetben telepíthető a furmint, juhfark, olaszrizling, hárslevelű, tramini, chardonnay, rajnai rizling, pinot blanc. Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak. A borok általában lassú fejlődésűek, hosszú ideig érnek és későn öregednek.

Már a bronzkori ember is letelepedett a Séd forrás mellett. A vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelyük volt. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ők már szőlőt találtak itt.

I. István király 1010 körül megalapította Tornán a benedekrendi apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi.

1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el. A várat 3 évi török megszállás után visszafoglalják (1566), s ezután tipikus végvár szerepét tölti be.

Érdekesség, hogy Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják.

A Somlói Borok Házában az érdeklődők megismerkedhetnek a hegy történelmével, a borászati hagyományokkal és az itt termelt borokkal. A táj, a szőlő szeretetét, a hagyományok megbecsülését, a bor hírnevét hivatottak védelmezni a Somlói Borrend tagjai.

"Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt".

A furmint, a hárslevelű, az olaszrizling és a juhfark a legelterjedtebb fajták. Mind a somlói, mind a Kissomlyó-Sághegyi körzetre jellemző az ültetvények elaprózodottsága. A somlói borok testesek, tüzesek, kemény karakterűek, sokan hazánk legfinomabb fehérborainak tartják őket. A mikroelemekben gazdag vulkáni talajoknak és az oxidatív érlelésnek fontos szerepe van a jellegzetes "somlói íz" kialakításában.

A borvidékhez tartozó hegyközségek: Somlóvásárhely-Somlójenő, Nagyszőlősi Hegyközség, Dobai Somlógyöngye Hegyközség, Sághegy-Kissomlyó.

A Somló múltja és jelene

A hegy csúcsa felé haladva jól megkülönböztethetők a földtani rétegek. Az alsó rész a tengeri üledék maradványa, a vulkáni anyag mállékony bazalt, amely évmilliók során fokozatosan elaprózódott, beterítve a tető alatti részeket. Hőtároló és visszaverő képessége miatt ez a talaj kiválóan alkalmas a szőlőművelésre.

A Somló neve abból az időből származik, amikor a hegy tetejét még somfa erdő borította. Területét tekintve Magyarország történelmi borvidékeinek sorában a legkisebb, a bor minőségével, egyedülálló zamatával a tokajival áll állandó, nemes versenyben.

A szőlőkultúra meghonosítói valószínűleg a rómaiak voltak, bár kutatások igazolják, hogy már a rómaiak elődei is foglalkoztak itt szőlőműveléssel.

Az idők folyamán közel 40 szőlőfaj honosodott meg, amelyek különleges zamatú száraz és félszáraz „ünnepi borokat” adnak.

A Somló híres bora a „nászéjszakák bora”. A monda szerint, ha az ifjú pár a nászéjszakán ezt a bort issza, úgy nagy eséllyel fiúgyermekük születik.

A tatárjárás után épített, szabálytalan alaprajzú, belső tornyos vár romjai a hegy északi oldalán állnak. A várhoz vezető, szervezett bortúrák átfogó programokat nyújtanak a vendégeknek borkóstolókkal, helyi ételkülönlegességekkel, múzeum-látogatással, szálláslehetőségekkel és információszolgáltatással. A táblákkal jelzett „nyitott” pincékben a gazdák saját boraikat kínálják. A Somlói Borok Házában a Somló történelmével, borászati hagyományaival, a helyi

borkülönlegességekkel ismerkedhetnek meg.

A hegy lankáin található a Szent Margit kápolna, a Szent Ilona kápolna és a Szent Márton kápolna, a Séd-forrás és a Márton-forrás, valamint a taposókút. A várromtól néhány perces sétával juthatunk a Szent István kilátóhoz, ahonnan a környék csodálatos panorámájában gyönyörködhetünk.

A közelben található a Somló Vár Alapítvány kezdeményezésére, közösségi összefogással felállított 16,5 méteres fakereszt és Szent István gránitból készült, arannyal díszített szobra.

A Somlót 1992-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. A hegytető jelenleg a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A Somlói Borrend

A Somlói Borrend 1992-ben alakult Magyarország legkisebb történelmi borvidékén. Célja: a Somló hírnevét, hagyományait megőrizni, növelni, a környék gazdasági, idegenforgalmi céljainak megvalósulásában közreműködni, a kulturális értékeket gyarapítani.

A több mint 100 rendes és mintegy 150 tiszteletbeli tagot számláló borrend 1992 novemberében alakult. Nagymestere 2012 márciusától Unger Tamás, Pápa város alpolgármestere, örökös tiszteletbeli nagymestere Fehérváry Károly, a Rend korábbi nagymestere, ceremóniamestere Polgárdi Sándor, kancellárja Vathy Gyula, alkancellárja Tornai Tamás. Mesterek: Györgykovács Imre, Dreisziger József, Somogyi Lajos és Illés Nándor. Esküjükhöz híven itthon és határainkon kívül terjesztik, népszerűsítik a „somlai” hírét, gyógyító erejét.

A somló borútjai

A régi elődök példáján a Somló-hegy szőlőtermelői, gazdái, pincészetei, hegyközségei és az itt élők javát szolgálni akaró szervezetek a régi hírnév visszaszerzésén fáradoznak – egyre nagyobb sikerrel.

Ma az ide látogató nem csak nagyobb pincészetekben, hanem az őstermelők egyszerű pincéiben is szíves kínálásra, jó „somlaira” talál.

Ezt a célt szolgálják azok a borutak, amelyek szinte az egész hegyet behálózzák, felfűzve a vendéglátásra alkalmas pincéket. A ma létező borutak: Hegyalja Borút, Szent Margit Borút, Szent Ilona Borút, Hegykút Borút és Szent Márton Borút.