Sosem múló távszerelem
Megvolt mindene, férj, gyermek, és hihetetlen munkabírás. Megvoltak a barátok, rokonok és munkatársak és minden más ami kellhet ott a távoli Székesfehérváron.
Aztán megismerte egy munkatárs és jó barát lakóhelyét, Csókakőt. Meglátni és megszeretni.... szoktuk idézni, de aztán az élet megy tovább és lát az ember más tájakat, vidékeket, amikbe szintén bele lehet szeretni. De Era nem! Nem lehetett eltántorítani a kitűzött céltól, nem engedte szerelmét, ezért karon fogta másik szerelmét, a párját és mindent hátrahagyva Csókakőre költöztek és elindult egy sikertörténet. Miközben egyre elismertebb szakember volt a munkahelyén, egyre kedveltebb ember lett itt, a csókakői aktív közösségben.
Hogy miért? Nem lehet tudni, melyik tulajdonságával magyarázzam a dolgot? Mert munka- és teherbírása itt is sokat ért, de pozitív kisugárzása legalább ennyit nyomott a latban, arról már nem is beszélve, hogy ennek a pozitív életigenlésnek mindig ott ragyogott a kivetülése az arcán. Elég volt összekacsintani vele, munka közben és máris megynugodott az ember a legnagyobb feszültség idején is, mert aki látta ezt, azt tudta: Minden rendben lesz!
Szerelme töretlen volt mindvégig de egészsége sajnos nem és mi nem tudtuk neki visszaadni azt a megnyugtató pillantást, amiből annyit kaptunk valaha.
Nemcsak a település lakóját, nemcsak a barátot, a bajban biztos és segítőkész társat veszítettünk el éppen december 24-én, hanem a Csókakői Szent Donát Borrend egyik tagját, támaszát, energiaforrását és egyben fotósát is.
Ma nélküle gyúlnak a fények a fákon, és biztosan azt akarná, hogy miatta ne legyen szomorú senki karácsonya, de mégis arra kérünk mindenkit a borrend nevében, hogy ma senki ne gyújtson meg egy gyertyát, és ne tartson magasba egy csillagszórót Csókakőn anélkül, hogy ne gondolna egy pillanatra Gáti Erikára.
Már csak azért sem, mert bizonyos, hogy hűsége nem megkérdőjelezhető, úgyhogy a távszerelem azóta is bizonyosan tart. Szíve már nem dobog Csókakőért, de a lelke sosem menne el innen.
