Krämer Fülöp Borlovagrend

A Kunsági Borvidék egyik legnagyobb hegyközségének területén 2001-ben alakult meg a borlovagrend, mely egy jeles borász, Krémer Fülöp nevét vette fel. A helyi tekintélyes gazdálkodó sokat tett a vadkerti szőlőtermesztés és borászat fellendítéséért a XIX. század végén. Még mindig fogalom a hajdani családi pincészet, melyet aztán a Pálos rend vett át. Emlékét két szobor és emléktábla őrzi a városban.

A rend zászlós borának, az Ezerjónak országos hírűvé válásában nagy szerepe volt Krémer Fülöpnek. Nagyobb felületen Soltvadkerten, és Móron kívül csupán néhány helyen termesztik még.

Emellett számos szőlőfajtát termelnek még a városka határában, így Kövidinkát, Cserszegi fűszerest, Irsai Olivért és Kékfrankos, melyeket tucatnyi pincészetben dolgoznak fel.

A borrend tagjai közül többen is gazdálkodnak: szőlőt termelnek, bort készítenek, majd saját néven palackozva forgalmazzák, így garantálva a minőséget.

A borrend borászai jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt 11 évben. Ezt bizonyítja több nemzetközi borversenyen elért nagy siker: Vinagora, Rosé Mondial, Vinitaly, valamint a 2007-es év nagy sikere, hogy a helyi Frittmann Jánost választotta az év bortermelőjévé a Magyar Borakadémia

A tagság az élet több területéről tevődik össze. A termelők és a borászok mellett közéleti emberek, újságírók, tanárok és természetesen borbarátok öltik magukra a jellegzetes, sötétkék palástot a rendezvényeken. A névadó monogramját ötvöző lovagrendi zászló pedig ott leng a helyi fesztiválokon, a borversenyeken és a városi eseményeken. A vezetőség fontosnak tartja, hogy szinte minden évben lépjenek be új tagok, leginkább a fiatal borászok közül, hogy legyen, aki továbbviszi a zászlót. Az idősebbekre ugyancsak nagy szükség van: ők azok, akik aránylag sok szabadidővel rendelkezve eleget tudnak tenni a meghívásoknak, a megannyi rendezvényen való megjelenésnek.

Mit is tettek a soltvadkerti borlovagok az elmúlt több mint tíz esztendőben? Először is sok mindent megbeszéltek, ami a térség szőlészetét és borászatát befolyásolta. A témák között egyaránt szerepelt a rendezvényeken tartandó borkóstoltatás, az egyes fajták előnyei és hátrányai, az idegenforgalom fellendítése, nagyszabású országos és térségi borversenyek lebonyolítása, a szakmaiság előtérbe helyezése és kiszélesítése, valamint a kapcsolat ápolása a jó helyi borok és a fogyasztók, borbarátok, kollégák között.

A soltvadkerti borlovagrend kiemelten jó baráti viszonyt ápol a Móri Brindisi Szent Lőrinc borlovagrenddel. Mindkét borrend az Ezerjót választotta zászlós borának. A baráti kapcsolatot erősíti a 2004-óta két évente megrendezésre kerülő Országos Ezerjó Borverseny, melyet a két borrend közös baráti kapcsolatainak segítségével váltakozó helyszínen szerveznek meg.

Főbb rendezvényeik között az alábbiakat érdemes megemlíteni:

Fülöp napi hálaadás névadónkra emlékezve, és Ezerjó zászlós bor szentelése április végén, ahol a város legjobb Ezerjó borát megáldja illetve megszenteli a lelkész.

Ide tartozik a helyi Szőlő Jövések Könyve megtekintése, amelyben minden évben az Ezerjó április 24-i (Szent György nap) zöld hajtását örökít és őrzik meg színes rajz formájában. Ezt a könyvet a látogató jelenlévők és így a borlovagok ünnepélyes keretek között, aláírásukkal hitelesítik az utókor számára. Ekkor történik az új tagok ünnepélyes próbatétele és avatása is.

Részvétel a helyi borfesztiválon, valamint a szüreti fesztiválon, amit a város vezetése és a hegyközség szervez.

Márton napi újbor kóstoló novemberben, amely egyben szakmai tanácskozás is. A borrend tagjai vendégül látják a meghívottakat, bemutatják újboraikat, közösen átbeszélik az évjárat sajátosságait.

Az utóbbi években havi-kéthavi rendszerességgel klub formájában is találkoznak a tagok, melyen szakmai filmvetítés és megbeszélés közben a legjobb helyi borokat is megkóstolják.

A soltvadkerti Krémer Fülöp Borlovagrendnek jelenleg 30 rendes, és 7 tiszteletbeli tagja van

Elérhetőség

Nagymester: Font Gábor, fontgabor@vadkert.net, www.soltvadkert.hu

tagok:

Berkecz László, Dobszai Zoltán, Dr. Gellén János, Dr Kerényi János, Dr Kővágó Péter, Dr Németh Krisztina, Dr Rohonczy Gyula, Erdős Zoltán, Font Gábor nagymester, Font Sándor, Frittmann János, Frittmann Péter, Frittmann Tamás, Galántai Károly, Galántai Norbert, Gellén Gábor, Gere Sándor, Hegyi Tamás, Kévés Béla, Kévés József, Korsós Istvánné alapító nagymester, Lantos Szabolcs, Molnár István, Örkényi László, Schvalm Magdolna, Simonyi Zoltán, Somogyi László, Suhajda Krisztián, Szervánszky László, Vízi István

tiszteletbeli tagok:Czerván György, Dr. Hajdu Edit, Dr Terts András, Ferenc Vilmos, ifj. Káposzta Lajos, Keresztes Zoltán, Várnai Endre

Legendája és avatási ceremóniája

LEGENDA

KözépkoriVadaskertből lett a török alatt puszta,

A portyázó hordáknyomán eltűnt a nép, a ház, az utca.

Béke kellett, s vagykétszáz év, hogy az Isten megsegítsen,

A ide dolgosembereket Orczy báró telepítsen.

Ezerhétszáznegyvenután jött ide sváb, magyar, meg tót,

S a hogy útrakészülődtek, a szőlővessző is kéznél volt.

Újabb száz évkövetkezett. Volt, ki elment, volt ki maradt,

És a szorgos kezeknyomán a homokon nektár fakadt.

Hogyan nyissunk,hogyan metszünk- apa fiát tanította,

És a Szőlőt apusztában a filoxéra nem bántotta.

Megismerték borainkatSzombathelytől Kolozsvárig.

Vonat vitte, későbbautó, s ez így maradt mostanáig.

Kellett hozzá sok-soktanya, prés, daráló, eke, kapa,

S jó száz éve Krämer Fülöp,ki e módszert megmutatta.

Vonattal jött messziföldről, hogy azután itt maradjon,

Présházával,pincéjével a dolgos népnek példát adjon.

Így vált fogalommánálunk a szakszerűség, permetezés,

Megtervezetttalajmunka, fajták szerinti telepítés.

Ötezer hold Ezerjó,Kadarka és Veltelíni

Tudta már a magyarnép, bárhol is van, ezt kell inni!

Aztán jött azágyúdörgés, világégés, nélkülözés,

S imádkozva arravártak, hátha jobb lesz majd a döntés.

Megszületett az „újVilág”, tsz, meg mi következett,

De biztató lett az újforma: „Legyen itt Szakszövetkezet!”

„A talaj gyenge, soka munka, lehet ennek eredménye?

Nézzük meg, hogy ki,hogyan lép Krämer Fülöp örökébe!”

Az ötlet bevált,jókra talált, összefogtak, s a munka haladt,

Továbbvittékszorgalommal, mi őseikről rájuk maradt.

Új ezredév ránkköszöntött: új kihívás, kell az erő,

Borlovagok, tartsunkössze, csak így lehet rendünk nyerő!

Fogjuk tehát zászlósborunk, az Ezerjót a kezünkbe,

Így jussonmindannyiunknak Krämer Fülöp az eszünkbe.

Célja és tevékenysége

2001.október 12-én az azonos érdeklődésű, szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozóka borászat és borkereskedelem ősi hírnevét féltve őrzők összefogásávalmegalakítottuk a Krämer Fülöp Borlovagrendet, a „Soltvadkerti Szüreti Napokon”,mely 10 éve október második hétvégéjén hagyományszerűen kerülmegrendezésre. Kifejezve programhoz való fűződésünket, megalakulásunk ótaezen a rendezvényen avatjuk fel sikeres próbatétel után új borlovagrendi tagjainkat.

Borlovagrendünknem kevesebb célt tűzött zászlójára, mint a Duna-Tisza köze, a Homokhátság,ezen belül Soltvadkert és környéke borainak népszerűsítését, jó híréneköregbítését, a kultúrált borfogyasztást, a soltvadkerti minőségi borokjelenlétének fontosságát úgy az országban, mint határainkon túl is.

Borlovagrendünkindulójának, Brahms: Magyar Táncok című zeneművét, zászlós borának pedig ahelyben őshonos Ezerjót választotta.

Mindenév májusának második vasárnapján kerül sor a „Fülöpnapi” borünnepre, melyen az azévizászlós Ezerjó bor felszentelésre kerül, és a soltvadkerti emberek nehézmunkáját megáldják az egyházfők ökumenikus Istentisztelet keretén belül. Afelszentelt bort különleges címke és igazoló okirat (certifikát) ékesíti. Aborlovagok rendre más városok rendezvényein is ünnepélyes öltözékben,felvonulásokon méltóságteljesen hirdetik a magyar borok fontosságát.

Azutóbbi évtizedek során a borvidék szőlőkultúrájában nagy fejlődés ment végbe.Új szőlőfajták telepítésével gazdagodott a borok skálája. A borfogyasztásiszokások alakulása az egész világon kedvez a friss, élénk, fiatalos boroknak. Amagyar borok közül pedig igen sok sorolható ebbe a kategóriába.

„A bor az italok között leghasznosabb, az orvosságok között a legfinomabb és

azélelmiszerek között a legkellemesebb.”