Őseink kalendáriumba jegyezték be, ami számukra fontos és megjegyzendő volt. Ezek közé tartoztak az időjárással kapcsolatos észrevételeik is.
Sok éves feljegyzés alapján arra figyeltek fel, hogy a hideg telek az előző év decembere és a január eleje a leghidegebb és ez a hideg tesz a legtöbb kárt a gyümölcsösben illetve a szőlőben. Január harmadik dekádjától a nappalok is érezhetően hosszabbak, és a Napnak már ereje van és nem várható nagy fagy, a tavasz „közeledik”.
Hogy az eddigi téli időjárás milyen károkat okozott a szőlővesszőnél illetve a rügyeknél úgy vizsgálták, hogy meghajtatták a vesszőt. A vessző kihajtásának mértéke alapján látták, hogy érett be ősszel a vesző, és a veszőn lévő rügyek a téli hidegben károsodtak-e. Az ősszel nem beérett veszőt, valamint a beérett veszőn lévő rügyeket a több napos -17 C0 hideg elpusztítja.
A levágott vesszőket vízbe tették és meleg szobában három-négy hét után nézték meg, hogy mennyi a veszőn az ép hajtás illetve a rügyek kihajtottak-e. Ez alapján végezték a metszést, mert a sokévi megfigyelés alapján olyan hidegek nem fordultak elő, hogy a hajtások illetve a rügyek károsodnak a fagy miatt.
Az időjárás forduló pontját az Alföld déli részén Vince naphoz kötötték és ezért nevezték ezt Vince vessző vágásnak.
A szőlős gazdák felhasználták ezt az alkalmat arra, hogy egymást kínálják boraikkal és véleményt mondjanak az elmúlt év terméséről.
A Szent Vince Borrend ezt a hagyományt elevenítette fel, és minden év Vince napjához eső legközelebbi szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark szegedi tanyájának gazdasági udvarában lévő szőlő ültetvényről vesszőt vágunk és utána kóstolóval mutatjuk be az elmúlt év borait.
Az összejövetelünket felhasználva új tagok avatására is sor kerül, ezúttal a Dél-Alföldi Borbarát Hölgyek Társasága elnökét, Gál Gyöngyvért avattuk.
Sok éves feljegyzés alapján arra figyeltek fel, hogy a hideg telek az előző év decembere és a január eleje a leghidegebb és ez a hideg tesz a legtöbb kárt a gyümölcsösben illetve a szőlőben. Január harmadik dekádjától a nappalok is érezhetően hosszabbak, és a Napnak már ereje van és nem várható nagy fagy, a tavasz „közeledik”.
Hogy az eddigi téli időjárás milyen károkat okozott a szőlővesszőnél illetve a rügyeknél úgy vizsgálták, hogy meghajtatták a vesszőt. A vessző kihajtásának mértéke alapján látták, hogy érett be ősszel a vesző, és a veszőn lévő rügyek a téli hidegben károsodtak-e. Az ősszel nem beérett veszőt, valamint a beérett veszőn lévő rügyeket a több napos -17 C0 hideg elpusztítja.
A levágott vesszőket vízbe tették és meleg szobában három-négy hét után nézték meg, hogy mennyi a veszőn az ép hajtás illetve a rügyek kihajtottak-e. Ez alapján végezték a metszést, mert a sokévi megfigyelés alapján olyan hidegek nem fordultak elő, hogy a hajtások illetve a rügyek károsodnak a fagy miatt.
Az időjárás forduló pontját az Alföld déli részén Vince naphoz kötötték és ezért nevezték ezt Vince vessző vágásnak.
A szőlős gazdák felhasználták ezt az alkalmat arra, hogy egymást kínálják boraikkal és véleményt mondjanak az elmúlt év terméséről.
A Szent Vince Borrend ezt a hagyományt elevenítette fel, és minden év Vince napjához eső legközelebbi szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark szegedi tanyájának gazdasági udvarában lévő szőlő ültetvényről vesszőt vágunk és utána kóstolóval mutatjuk be az elmúlt év borait.
Az összejövetelünket felhasználva új tagok avatására is sor kerül, ezúttal a Dél-Alföldi Borbarát Hölgyek Társasága elnökét, Gál Gyöngyvért avattuk.
