Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend

Szepesi Szabolcs nagymester

Székhely: Esztergom, Kis-Duna sétány 24. I. em. 1.

E-mail: vigrborrend@gmail.com

„Borlovagrend a Duna két partján”

A Mária-Valéria Híd 2001. évi újjáépítése folytán Esztergom (Magyarország) és Párkány-Strurovó (Szlovákia) települések közötti forgalom újra összekötötte a Duna két partján élő szőlő és boros gazdákat.

Megalakult az Ister-Granum Eurorégio 44 magyar és 43 szlovák településsel.

E nagymultú régiónak lett közös, három határon átnyúló borlovagrendjei a Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend.

Tagjaink 17 magyar és 8 szlovák állampolgár, első a magyar borrendek közül, akik a Kárpát-medence népeinek összetartozását jelképezendő nem magyar állampolgárságú, nemzetiségű tagokkal közösen dolgoznak, példás megértésben, barátságban.

Címerünkön és zászlónkon az Esztergomi Bazilika templom, a Mária-Valéria Híd logója ás a párkányi szőlődombok láthatók.

Szlogenünk: sem határ – sem folyó nem választhatja el, az ezer évig együtt élő, dolgozó, a szőlőt és a bort szerető embereket.

Nagy szeretettel várjuk önöket királyi városunkba: Esztergomba.

Legendája és avatási ceremóniája

Az 1400-as években János esztergomiérseknek olyan jó minőségű szőlői termettek, amelyekből kiváló minőségű borokatkészítettek. Ezeknek a kiváló jó minőségű boroknak a híre folyamatosan terjedtEsztergom vármegyén túl is, és eljutott Pozsony és Bécs környékére. Az ottaniborkereskedők felismerve a borok kiváló tulajdonságait, a helyi termelőkgyengébb minőségű borait nem vásárolták fel, hanem csak az Esztergom környékiborokat árulták Pozsonyban és Bécs környékén.

A helybéli szőlőtermelők akirályhoz folyamodtak, hogy rendelettel tiltsa meg az Esztergom környéki borokárusítását, mert így valamennyi helybéli szőlősgazda tönkremegy. A helybéliszőlőtermelő gazdák kérését Zsigmond király teljesítette, és 1414-benmegtiltotta az esztergomi érseknek és a többi Esztergom környékiborkereskedőnek, hogy Pozsony és Bécs környékére hajóval szállíthassanak bort.

Ugyanis a hajón történőszállítás abban az időben közkedvelt volt, a szállítás nem ártott a borminőségének.

A király annyit engedélyezettaz érseknek és az esztergomi boros gazdáknak, hogy csak szekérenszállíthassanak bort Pozsony és Bécs környékére.

Azt hitte, hogy a szekérentörténő szállítás tönkreteszi a bor minőségét, hiszen a szekéren a hosszú útonzötyögő, lötyögő borok általában meg szoktak romlani.

Szerencsére a király tévedettés a jó minőségű Esztergom környéki borok a magas savtartalmuknak köszönhetőenkibírták a szekéren történő szállítást is és továbbra is keresett borok voltakPozsony és Bécs környékén.

Sőt jó hírük révén elkerültekNémet és Lengyelországba is.

Tájegységének borai

A magyar területeken főleg a Kesztölchöz tartozó rész közel80 hektár, a többi területnél mintegy 40 hektár szőlőterület van művelve. Azitteni fehér szőlőfajták közül megtalálható: Királyleányka, Olaszrizling,Chardonney, Szürkebarát, Souvignon Blanc, Zenit fajták.

A felivédéki szőlőterület 40 km hosszan húzódik PárkánytólKürtig. Mintegy 600 hektár a művelendő szőlőterület. Nagyon sok az új telepítésis. A felvidéki területen a fehér szőlők között megemlíthető: Királyleányka,Zöld Veltelini, Rajnai Rizling, Olaszrizling. Vörös fajták közül: Kékfrankos,Szentlőrinci, Alibernet, Cabernet Sauvignon, Zweigelt található.

Működési területe

Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend

Esztergom

Hídépítők a Dunakét oldaláról

Esztergom éskörnyéke ősidők óta lakott terület, gazdasága, kultúrája mindig a legkiválóbbakközé tartozott. E tájék jelentősségét nagyban növelte a Duna, valamint az, hogyEsztergom a magyar királyok, majd máig a prímás érsekek székhelye. Emellettkülönös jelentőséggel bír a Duna-kanyar, a Gerecsehát és a Pilis KesztölctőlPiliscsabáig behatárolható térsége, amely szakrális hely. Szentségét atáltosok, az Árpád-házi királyok és szentek, később az egyetlen magyar (BoldogÖzséb) alapítású szerzetesrend, Remete Szent Pál Remetei Testvérei, azaz apálosok rendje szellemisége, öröksége adja.

Esztergom éskörnyéke a római korban Salva néven tartozott Alsó-Pannóniához, minek következtébenszámottevő telepítések történtek. A II. szászadtól Pannonia önellátóvá váltbortermelése révén, Nyugat-Európába is szállítottak pannóniai borokat. Virágzószőlőkultúráról beszél az esztergomi Ispita-hegyen talált feliratos sírkő,amely egy kezében serleget tartó római tisztet ábrázol, a domborművet fürtökkeldíszített szőlőkoszorú veszi körül.

Ahon-visszafoglalást követően újfent föllendült a szőlő- s borkultúra,nagyarányú telepítéseket hajtottak végre, és a borkereskedelem is jelentősvolt. Ide, vagyis a jeles királyunkhoz, Zsigmondhoz kapcsolódik a borrendlegendája. János esztergomi érseknek kiváló minőségű borai termettek, boraPozsonyban olyan kedveltté vált, hogy a Pozsony környéki gazdák és kereskedőksaját termékükkel kiszorultak a piacról. A helybéli boros gazdák végül akirályhoz folyamodtak, rendelettel tiltaná meg János érseknek borai szállításátPozsonyba. Zsigmond 1414-ben megtiltja az esztergomi érseknek, hogy Pozsonyterületén a tizedborát eladhassa, mert az a helyi termelőknek kárára lenne. Aközépkori, királyi Magyarországról Esztergom és Párkány között haladtak el azoka hajók, melyek Nyugat-Európába szállították a magyar bort; egészen addig, amíg1775-ben Mária Terézia erősen nem korlátozta a magyar bor hajón történőszállítását külföldre. Féltette ugyanis a gyengébb osztrák borokat a kiválómagyar nedűktől. Később sem bánt kesztyűs kézzel az Ászár-Neszmélyi Borvidékkela történelem. Viharai (háborúk, felkelések, megszállók), az amerikai gyökértetű(filoxéra) alaposan megtépázta az egykor egységében virágzó térséget. Mostazonban – vallják a borrend tagjai - valóra válthatják közös álmaikat a vénIster mindkét oldalán. Ezt szolgálják céljaik.

Boldog borlovagok híd-szerepben

Nyergesi Rezsőnagymester, Tóth Tivadar kancellár, Gyöngyös Antal kincstárnok, az egyelőreegyetlen női tag, Hartl Mónika és Bartos Kálmán ceremóniamester vezetésévelfogant meg a gondolat, hogy határokon átnyúló, a (közép)európaiság szelleméhezméltó, egyszersmind a világon egyedülálló módon alakuljon meg az Ister-GranumRegionis Borlovagrend, mintegy a híd-szerepet betöltve. Az ötlet apropóját azadta, hogy 2001. október 11-én megnyitották a Mária Valéria-hidat,megszüntetvén ezzel az Esztergom-Párkány között évtizedekig éktelenkedőhídcsonkot, amely térségeket, családokat, barátokat választott szét.

A borrend neve is ezt fejezi ki:„A Duna-Garam Eurórégió Bora.” Tényleges megalakulásának időpontja: 2004.december 21. Huszonöten, közülük nyolcan a Felvidékről, azaz Szlovákiábóllátták úgy: Igenis van alapja együttműködésüknek Eme szilárd alap ugyanis, avidék szőlő-borkultúrájának gazdag (és közös) múltja, a közösnemzeti-történelmi kapocs, a meglévő baráti kapcsolatok, valamint a hídátadásával megnyíló lehetőségek kiaknázása.

Területük azegykor esztergomi prímás érsekek borvidéke, több mint kétezer km²,száz település, kétszázezernél többlakos, földrajzi értelemben természetes egységet alkotva. A szőlőterület 3500 hektár –Anna-völgytől, Tokodon, Bajóton, Ipolydamásdon, Kemencén, Kesztölcön,Piliscsabán, Kismaroson, Leányfalun, Szobon, Visegrádon, Zebegényen a felvidékiBúcson, Mocsán, Muzslán, Nánán át Párkányig.

Egymás értékeinek ismerete, tisztelete, gazdagítása

Mit tart céljai között a legfontosabbnak a borrend?

A Duna kétoldalán termesztett szőlők, készített borok védelmét, megismertetését, aborkultúra színvonalának emelését, a közös szőlészet-borászat összefonását atáj kultúrájával, történelmi múltjával, népi és vallási szokásaival, illetvehagyományaival, s a bort kedvelő vendégekkel.

Céljaiknakmegfelelően közös rendezvényeket szerveznek: Híd-napi eseményeket, új borokbemutatását, borversenyeket, védjegyzett borok válogatását, SzentDonát-ünnepet, Szent Orbán-napi pincemustrát, János-napi boráldást stb.

Legalább ilyenjelentős célkitűzés a hagyományok felelevenítésével, újat teremtésével a kétország e térségben élő polgárainak boldogulása, egymás értékeinek megismerése,gazdagítása és népszerűsítése. Az Ister-Granum borlovagjai szeretnékelősegíteni egy közös borút létrejöttét és minőséggel való megtöltést. A rendnyújtotta marketing- és reklámlehetőségek kiaknázása révén a közösborértékesítés, a vendégforgalom növelése is elérhetőbb közelségbe kerülhet.

Mindezt alovagi erények gyakorlásával, barátsággal, hűséggel, odaadással, mértékletességgel.

Királyvárosrautal zászlósboruk a Királyleányka, mely erdélyi eredetű, a Kövérszőlő és aLeányka természetes hibridje. Nálunk 1970-től engedélyezett. Bora illatbangazdag, elegáns savakkal bír, s minden kortya növeli életörömünket